REVERINDA

Repül a tavasz a fejünk fölött. Mintha csak a tegnap öltöztek volna friss zöldbe az erdők, és ma már nyoma sincs ennek a világoszöld frissességnek. Május végét írjuk, egyre közelebb kerül hozzánk a várva-várt vakáció. Viszont megszaporodtak a mezei munkák is, számotok megcsappant az iskolapadokban.
De ez a hónap sem telt el eseménytelenül, sőt, ha szabad ezt mondanom, világrengető csodának lehettünk együttesen szem- és fültanúi. Rekecsin községben együtt tehettük le alapkövét annak a magyar iskolának, amelynek, reményeink szerint, Ti lesztek majd a továbbtanuló diákjai.
Álmaitok iskoláját már mindannyian ismerjük. Számomra mind a mai napig legkedvesebb olvasmány a Reverinda különkiadása, amelyben leírjátok, hogy milyen is az az iskola, ahová minden reggel örömesen mennétek. Elszomorított viszont az, hogy nem minden "iskolaálom" kerülhetett be ebbe a szép és színes könyvecskébe, de a júniusi számban igyekszünk majd minden hiányt pótolni.
A felépülő iskolával kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, talán kollegáim nevében is ígérve, hogy az álmokat és a valóságot megpróbáljuk minél közelebb hozni majd egymáshoz.
A csodák három napja már eltelt, visszazökkentünk a mindennapok valóságába, mégis úgy érzem, hogy a csíksomlyói búcsú, a Béke Királynője Iskolaközpont alapkőletétele után megszépült a világ. Szépebb lett - mondanátok Ti. Fénylőbben süt a nap, és előttünk áll egy titkokkal teli láda, amit együtt kell majd kibontanunk. Hiszem, hogy a bontogatás minden minutja (perce) a legszebbeket tartogatja számunkra, és az új iskola tényleg a BOLDOGOK SARKA lesz, ahogy a klézsei Kotyor Emília elképzelte.
Május az édesanyák hónapja is. Kimondhatatlan boldogságot szereztetek azzal, hogy rengeteg gyönyörű fogalmazást küldtetek, amelyekben bemutatjátok édesanyátokat, családotokat. De nem csak a szívrőlszakadt bemutatások, hanem a rajzok is meghatóan szépek. De beszéljenek ők maguk helyett.
Szívem csordultig szeretettel és hálával, hogy gyönyörű gondolataitokat megosztjátok velünk. Kívánom nektek a legszebbeket és legjobbakat.

Tavasszal én elmentem az erdőbe édesanyámmal és édesapámmal. Ott láttam, hogy volt sok virág. Ott voltak fák is, ki voltak virágozva és szépek voltak. Abból tudtam én meg, hogy eljött a tavasz. Ott volt hóvirág. Én az erdőben láttam egy őzet, aki burjánt evett. Én még láttam ott egy rókát. Mikor jöttünk haza, én láttam, hogy a gólyák és más szép madarak csináltak fészket. Az emberek fogtak szántani, hogy legyen termésük. Tavasszal jönnek el a madarak. Tavasszal van pillangó és méhecske. Tavasszal nő a fű és vannak ibolyák. Én szeretem a tavaszt, mert akkor szép, és virágoznak a virágok, és nőnek a burjánok.
Milyen szép a tavasz!

Bîrnat Maria Irina, Frumósza

A tavasz szép. Akkor jő ki a hóvirág, és a többi virág is. Kibújnak a bogarak, és visszajönnek hozzánk a madarak, és énekelnek mindent ami szép. A gólya csinál fészket, és csinál tojást, amiből kibújnak a fiúk, akik kérnek ételt. Ők megtanítják a kicsikéket repülni és fogni ételt maguknak. A fák kizöldülnek, kivirágoznak és csinálnak gazdagságot. A gyermekek játszanak, fociznak, örvendenek a tavasznak.

David Marius, Frumósza

A tavasz jő a tél után, és akkor melegedik meg az idő, és megyen el a hó. Aztán kibújnak a hóvirágok, és akkor megyek ki a hegyre, és hozok hóvirágot, és adom a leányoknak. Jönnek vissza tavaszon a vándormadarak, és zöldülnek ki a fák. Ilyenkor megyek az erdőbe, és hozok fát lóval.
Tavasszal jön a húsvét, pénteken nálunk nem esznek mindenféle ételt, csak mit böjtben szokás. Szombaton csinálunk kalácsot, és veresítünk tojást, és megmossuk. Este tizenkettőkor kezdik meg a misét, és ekkor végződik a böjt. Aztán jövök haza és eszek minden félét mit csinált édesanyám.

Birnat Iulian, Frumósza

Én szeretem a tavaszt, mert miután elmegy a hó, kikerülnek a hóvirágok, és én szeretem, mert megyek szedni hóvirágokat. Még szeretem, mert egy-egy kikerül olyan hamar, hogy még a hó nincs elmenve, és ő már kidugta a fejét.
Szeretem a tavaszt, mert nincs olyan hideg, mint télen, és még szép, mert jön haza mindenféle madár és énekel. Szeretem, mert ezek nagy madarak, mint gólya, kakukk és mások. A madarak jönnek, és csinálnak fészket, hogy legyen hol lakjanak, és az legyen az ő házuk. A madarak raknak fészket, hogy legyen hova csináljanak tojást, és azután mikor ki vannak költve, akkor lesz nekik is fiúk. A fára csinálnak fészket, és akkor a fa is kivirágzik és kizöldül.
Tavasszal szép, mert megyünk játszani a hegyre, mert ott van jó hely, hogy focizzunk, és csináljunk, minden bolondságot.

Bece Máriusz, Frumósza

Én szeretem a tavaszt, mert akkor, mikor elment a hó, kijönnek a hóvirágok, kivirágoznak a fák és melegebb van, mint télen. Tavasszal visszajönnek a madarak. Tavasszal lesznek még más szép és nagy virágok. Mind csak tavaszon jő a húsvét, az emberek kezdenek szántani. Húsvétkor veresítünk meg tojásokat, úgy megyünk a templomba feltámadásra. Nagypénteken böjtölünk.

Coarda Ionut Gabriel, Frumósza

Tavaszkor jőnek vissza a madarak, az emberek szántják fel a darabokat, mikor megyek ki a hegyre, látom, hogy fogtak neki kivirágozni a fák, a fű zöld, jön a húsvét. Akkor veresítenek tojást, sütnek kalácsot és pászkát. Mikor eljő a tavasz, akkor focizunk legtöbbet. Mind csak tavaszkor zöldülnek a fák, minden szép zöld, az egész falu kizöldül, és a fákon lesznek fehér virágok.

Bernát Péter-Pál, Frumósza

Az én édesanyámat hívják Alexov Mária. Én szeretem édesanyámat, mert jó velem és nem ver ki. Édesanyám dolgozik otthon, negyven éves. Édesanyám mos és csinál tisztaságot. Ad enni a nyulacskáknak, kutyáknak, récéknek. Mikor kisebb voltam édesanyám rátett, hogy csináljam meg a házi feladatokat. És rátett még olvasni és írni. Édesanyám megy velem mindenhová, mert nem tudok magamra kideszkurkálódni (kiigazodni). Én mikor voltam beteg, akkor édesanyám ment velem a kórházba.
Ha lenne más helyébe, én nem beszélgetnék vele, mert nem olyan jó, mint az édesanyám.

Alexov Gabriella, Lészped

Az én édesanyámat hívják Kompót Anna, az ő haja barna és negyvenegy éves. Én édesanyámat szeretem, mert: ő tiszta asszony, csinál ételt, takarít, szépen öltöztet minket, jó ételt csinál. Édesanyám jó, nem rossz, nem veszekedik velünk, nem veszekedik édesapámmal, senkivel. Édesanyám szépen viselkedik velünk. Édesanyámat szeretem, mert: ad pénzt az iskolába, vagy mikor kell nekem. Én édesanyámnak vettem Március 8-ára: virágot, egy szappant, egy órát. Édesanyám takarít minden nap, csinál ételt. Az én édesanyám dolgos asszony. Az én édesapám dolgos ember. Az én családom nem veszekedik senkivel. Az én édesanyám szép asszony, az ő haja barna, de nem hosszú. Édesanyám nem magas. Édesanyám adott nekem egy szép virágot. Én szeretem az én édesanyámat, mert jó süteményt csinál.
Így van az én édesanyám.

Kompót Mária-Felícia, Lészped

Az én édesanyámat Simon Katalinnak hívják. A haja fekete, a szeme barna, ő nem magas. Minden reggel csap el az iskolába. Ő dolgos, szűves, mi mikor megyünk haza kapunk tisztaságot. Minden nap elhagy a magyar órára. Édesanyám szereti a virágokat és a dolgot. Ő nem szereti a mocskosságot.
Nekem ha lenne más anyám én nem ülnék otthon.

Simon Krisztina, Lészped

Az én édesanyám jó, szép és tiszta. Ő jó ételeket csinál. Az én édesanyám 57 éves. Én szeretem édesanyámat, mert ügyes, szeret engemet. Az édesanyám haja fekete.
Azt akarom mondani, hogy az én édesanyám a legjobb.

Balázs Klaudia, Lészped

Az én édesanyám dolgos, szűves, nagyon jó, ügyel rám nagyon sokat, ő tesz és csinál ételt, ügyel rám, hogy nekem ne hiányozzék semmim. Az én édesanyám nagyon jó kaját csinál, de nem csak kaját tud csinálni, minden ételt, melyeket csinál, nagyon jól jönnek ki.
Mit még mondjak, ez az én anyám.

Imre Drágos, Lészped

Az én édesanyám jó velem és tart velem és a testvéremvel. Anyámat úgy hívják Lajos Valnetina és apámat úgy hívják Lajos Gyuri, és a testvéremet Lajos Roxi. Anyám és apám járnak dolgozni a mezőre, és én menek a tehénvel a mezőre. Én anyámat szeretem erőst és apámat is, mert ők keresik ki az ételt és a pénzt. Én meg kell hallgassam őket, mert hanem szidnak. Én mikor nem kell menjek a tehénvel, akkor takarítok és dolgozom, hogy ők ne csináljanak semmit, mikor hazajönnek akkor mosodjanak meg, és feküdjenek le. Még nézik a tévét ha van valami szép, hanem, feküsznek le. Anyám minden regvel költ fel, hogy menjek az iskolába. Anyám mikor gondolja, hogy nincs mit vigyünk az iskolába, akkor süt vagy ad pénzt. Nekem van egy jó anyám gondolom én. Anyám 38 éves, apám 40 éves, Roxi 8 éves és én 13 éves vagyok.
Ennyim volt, mit mondjak anyámról és apámról.

Szeretettel, Lajos Klaudia, Magyarfalu

Az én édesanyámat Bálint Jácintának hívják és Magyarfaluban lakik. Édesanyám nem szereti az embereket, akik hazudnak, lopnak, isznak, kevélykednek. Én mikor csinálok valami rosszat, vagy ha nem teszek, amit mond, kezd szidni engemet, és én nem szeretem amikor kiabál, de utána észreveszem, hogy jól fogott az a szidás, és azután teszek úgy, hogy mondja. Az édesanyám nagyon sokat dolgozik, mert ő kell menjen kapálni, ásni, pujt (kukoricát) szedni, és még kell menjen az üzletbe is árulni. Én meg szoktam segíteni, takarítok, és mást is csinálok, amit tudok. Az édesanyámnak van jó szíve, sajnálja a szegény embereket és megsegíti őket, de csak ha azok nem isznak, pipálnak. Ő eszes volt az iskolában, és én gondolom, hogy neki személek az ész felé (hozzá hasonlítok eszességben), mert én is tudok az iskolában. Én minden esztendőben, mikor az asszonyok napja van, veszek valamit az édesanyámnak.
Én nagyon szeretem az édesanyámat úgy, ahogy van, és én gondolom, hogy ő tökéletes.

Bálint Kamélia, Magyarfalu

Én nagyon szeretlek, és nagyon boldog vagyok, hogy te vagy az én anyám, mert te is szeretsz minket, és vigyázol ránk.
Édesanyám nagyon jó, mert ő megérti hol van valami problémám, és úgy csinál, hogy tudjék megsegéteni. Én úgy akarnám, hogy sose ne haragítsam meg, de ha vajegyszer megharagítom, akkor mondja nekem, hogy nem még ad pénzet, vagy egy kicsit megszid. Édesapám büszke édesanyámra, hogy ő el van menve dolgozni, és ő tudja, hogy mit csináljék, hogy mi jól vigyük, meddig el van menve. Édesanyám nem szeret veszekedni senkivel, és nem is teszi. Édesanyám mindig mondja nekünk, amikor menünk iskolába, hogy ne verekedjünk, ne veszekedjünk, és a tanárokat hallgassuk meg, mert úgy szép.
Édesapám azt mondja nekünk, hogy neki az édesanyja meghalt, amikor apám még kicsi volt, és azt mondja nekünk is, hogy ő tudja milyen, hogy ne legyék anyád kisgyermektől. Ezért nagyon kéri, hogy hallgassuk meg anyánkat, mert egy van, és azt csináljuk, amit ő mond.
Édesanyám a legfontosabb személy az egész világon, és ezért meg kell legyen hallgatva.

Turbuk Laci, Magyarfalu

Az én édesanyámat hívják Valéria, és nagyon szeretem, mert szép, arra tanít engem, hogy én es jó legyek, szűves, ne verekedjek a testvéremvel, gyerekekvel. Megsegét a tanulásban, és én es megsegétem őt a dologban.

Bondea Bianka, Magyarfalu

Az édesanyám olyan szép, mint a fehér hó, és erőst szeretem őt. Szereti a virágokat erőst, és az állatokat. Szereti a gyermekeket, és jól jár a világval. Segítem őt, és ő es megsegít engem. Dolgozik sokat érettünk. Elhagy magyar órára és játszani es. Szereti, hogy olvassék, és erőst szereti a meséket, verseket. Jószívű!

Talaz Gabriella, Magyarfalu

Én szeretem az én édesanyámat, azért mert felnevelt engem. Édesanyám megtanított, hogy olvassak, hogy menjek, hogy írjak. Édesanyámat én szeretem, mert szép, és mikor szükségem volt rá, akkor mellettem volt, mert ő is szeret engem, mert a leánya vagyok. Az édesanyám haja fekete, a szeme barna, és 48 éves. Édesanyám tud dolgozni, csinálni ételt, fejéríteni, és ő tud még csinálni mindenfélét. Én szeretem édesanyámat, mert ő segít meg a temánál (házi feladat), és ő nem rossz, csak ha csinálunk rossz dolgot, akkor megszid. Én szeretném az édesanyámat, ha rossz, ha jó, mert az én édesanyám.

Birnat Maria Irina, Frumósza

Az én édesanyám jószívű, a szeme fekete, a haja barna. Az én édesanyámat Dávid Elenának hívják. Az én édesanyám 38 éves. Az én édesanyámat szeretem, és édesanyám is szeret engem. Az én édesanyám szeret münköt és mi is szeretjük. Édesanyám szép, egy kicsit magas, és jó. Édesanyám dolgos, és mi szeretjük, és meghallgatjuk, ha elküld valamerre. Édesanyám dolgozik a házban, veti meg az ágyakat, megsegít engem, hogy leírjam a temáimat, költ reggel mikor kell menjek az iskolába.

Dávid András, Frumósza

Édesanyámat erőst szeretném, hogy legyék egész nap mellettem, de nem tud, mert én járok iskolába. Édeanyámat erőst szeretem, és szerettem mindig. A haja barna, a szemei barnák. Édesanyám 44 éves. Édesanyám erőst jó velünk, és szeret minket, ahogy minden édesanya szereti a gyermekeit. Nekünk gyerekeknek kötelességünk szeretni édesanyánkat, mert ők neveltek minket fel.

Dumea Irina Ioana, Frumósza

Édesanyám 34 éves, neki van két gyereke, és férjhez van menve 13 esztendeje. Édesanyám magas, nem kövér, a szemei zöldek, csinál jó ételt, és jó süteményt, szereti, hogy szépen felöltözzön, a cipőnél 39-est hordoz, szereti a tókos (magassarkú) papucsokat, szeret tévét nézni, szereti a virágokat, szeret varrni, gúnyákat kötni és minket is szeret erőst.
Én édesanyámat szeretem erőst azért, mert ügyel ránk, csinál jó ételt, köt nekünk zoknit, vesz nekünk gúnyát, édességet, és azért, mert felnevelt. Ilyen édesanyám.

Mihók Anna, Frumósza

Az én édesanyámat nagyon erőst szeretem mert jó, és mert ő is szeret engemet. Én édesanyámat szeretem, mert szépen viselkedik velem.
Édesanyám 38 éves, 1966-ban született, barna szemei és fekete haja van. Én édesanyámnak nem tudom egyszer is megköszönni, hogy tanított jóra, és hogy megtanított, hogy szépen viselkedjek az emberekvel. Nekem még van két testvérem, őket is szereti édesanyám, és édesapámat is szereti nagyon erőst. Édesanyám nagyon erőst szereti az ő családját, és az ő családja is szereti őt.

Dávid Mária, Frumósza

Én szeretem édesanyámat, mert ő megcsinál nekem mindenfélét, amit akarok, és hagy, hogy elmenjek, ahova akarok. Nekem ő ad mindenfélét, amit kérek, és nem mondja, hogy nincs.
Én szeretem édesanyámat, mert ő felnevelt ilyen nagyra, amilyen vagyok most, és felnevelt sok gonddal. Mikor elvesztettem édesapámat, akkortól sokat ügyel ránk, és nem hagyott el minket magunkra, és ment, dolgozott sokat nekünk, és most, hogy a testvérem felnőtt egy kicsit, elment dolgozni messze. Ha befejezem az iskolát, akkor elmegyek én is a testvéremmel dolgozni, mert immár kell ügyeljünk mi édesanyánkra, ahogy ügyel ő is ránk.

Bece Máriusz, Frumósza

Az édesanyám szép, haja barna, szeme barna, és erőst jó. 36 éves, nem olyan öreg. Én szeretném, hogy legyen minden nap mellettem. Én olyan nagyon szeretem, ahogy minden gyermek szereti az édesanyját. Ő erőst jó velünk, akkor is, ha egy kicsit megszíd engem és az én testvéremet. Én nem akarom, hogy édesanyám elmenjen Olaszországba dolgozni.

David Andreea, Frumósza

Az én édesanyám szép szemű, feketék a szemei, jószívű, segít a temáknál, csinál ételt, és ügyel ránk. Nekem meg kell hallgassam őt. Mikor kicsike voltam, anyám volt velem az ispotályba, gondja volt rám, imádkozott értem, énekelt nekem, és én aludtam.
Mikor nagyobb voltam egy kicsit, anyám vett játékokat, és én játszodtam vele. Apám ment dolgozni ahol dolgozott, amikor jött haza és beszélt hangosan, és akartam én aludni, édesanyám csinált csendet, mert nem akarta, hogy felköltsenek.

David Marius, Frumósza

Májusatavaszharmadikhónapja.
Nemsokárakivirágoznakabazsarózsák.
Aligváromanyárivakációt.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

3. Melyik szóba illenek bele a következő megkettőzött kétjegyű mássalhangzók?
zzs, tty, nny, ggy, ccs, ssz
Írj mondatot mindenikkel és szótagold is el őket!
ho___ú ___________________________________________________________
re___en __________________________________________________________
me___es _________________________________________________________
me___i ___________________________________________________________
po___an __________________________________________________________
ro___al ___________________________________________________________

Szótagolva:
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Nem mindenf__jt__ sz__rk__ f__rk__ t__rk__b__rk__, cs__k __ t__rk__ f__jt__ sz__rk__ f__rk__ t__rk__b__rk__.

5. Ha megfejted a keresztrejtvényt, akkor a kiemelt oszlopban búcsújáró helyünk nevét olvashatod!

Ma szép idő van. Ragyog a napsugár, az enyhe szellő alig lebbenti a faágakat. Csend van. Mindenki a mezőn dolgozik. Csak este lesz hangos a falu.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

3. Ha megfejted a keresztrejtvényt, annak a falunak a nevét kapod, ahol felépül a magyar iskola.

Volt egyszer két lány: Maros és Olt. Az anyjik sokat szenvedett, mert a leányok apja el volt kergetve a Fekete-tenger partjára
Akkor a leányok elhatározták, hogy ők elmennek, hogy megkeressék az apjukat. Az anyjiknak volt egy varázsvesszője és őket átváltoztatta folyóvá. A lányok nagyon veszekedősek voltak, de abban a pillanatban ambíciósak is, hogy megtalálják az apjukat. Az anyjik megmondta nekik, hogy csak akkor bírják megtalálni az apjikat, ha eggyetemben mennek. Mentek,mentek, a folyókon teli voltak a napok csak szép történetekkel. Egyszer messzünnét halltak egy siratást és valaki azt rikoltja, hogy:
Leányaim, leányaim, hová lettetek? Mi van most veletek?
Akkor a leányok számát vették, hogy csak az apjik bír úgy sírni. Gyorsan hozzaszaladtak.
Mikor az apjik meglátta az édes leányait, akkor a szűve egyszeriből kinyílt és megölelte leányait. A leányok elmondtak mindent, ami történt az anyjikkal és velük, de az apja azt mondta nekik, hogy nagyon meg akarná látni az anyjikat. De sajnos nem bírt, mert a tündérek királya megvarázsolta, hogy soha se bírjon visszamenni a feleségéhez. De a leányai azt mondták, hogy elmennek a tündérek királyához, hogy könyörögjenek neki, hogy visszacsinálja a varázslatot. Az apjuk nem eresztette el őket, de ők úgyis elmentek. Eszükbe ütött, hogy mit mondott az anyjik, hogy mindig együtt maradjanak, és azt, hogy többet ne veszekedjenek. Elindultak. Sokat mentek, meddig odaértek egy nagy, magas sziklához. Odamentek a tündérek királyához és azt mondták: Kérünk téged nagy tündérek királya, hogy vond vissza azt a varázslatot melyiket az apánkra adtál! De a tündérek királya azt mondta, hogy csak ha őt le bírja gyűrni, akkor. És a verekedés megkezdődött. Addig verekedtek, hogy három nap és este után úgy talált, hogy a tündérkirálynak balesete történt, leesett kezéből a varázspálcája, és kettőbe tört. Akkor a varázslat elszakadt és a tündérkirálynak elfogyott az erője.
Akkor a lányok hazatértek apjukkal és ma is élnek, ha meg nem haltak.

Kertész Daniela Juliánna, Külsőrekecsin

A két lány odaért az apjukhoz és elmesélték, hogy veszekedtek és mi történt velük utazásikba. Az édesapjuk megkérdezte ha akarnak, hogy hazamenjenek. A leányok azt felelték, hogy akarnak, de ők nem bírnak visszaváltozni leánnyá, és hogy viszik az apjikat es. Az apjik azt is megkérdezte, hogy miért nem bírnak átváltozni. Ők azt felelték, hogy nincs itt az anyjik varázsvesszője, melyik át bírja változtatni.
Addig törődtek, gondolkoztak, hogy vigyék az apjikat. Az apjik azt mondta, hogy ő elmegy az úton és ők menjenek a folyókon. De Maros azt mondta, hogy ő nem akarja, hogy az apjik menjen magára, és ő azt ajánlotta, hogy ő felteszi az apját a vállára és elviszi. Ők ebben egyetértettek és elindultak.
Mentek, mendegéltek, de a Maros visszamaradott. Akkor az Olt megkérdte, miért nem jő? Maros azt válaszolta, hogy nehéz az apjuk. Még mentek, megálltak, meddig hazaértek.
Mikor meglátta az édesanyjuk, hogy visszajöttek, sírni kezdett az örömtől. Ők elmesélték, hogy milyen nehéz volt az út. Akkor az anyjuk visszaváltoztatta a folyókat lányokká.
Akkor ők ünnepeltek, hogy visszajöttek, egészségesek, és olyan nagy tortát csináltak, hogy nekem is adtak belőle.

Gyurka Szilvia Paulina, Külsőrekecsin

Minden évben, május 14-én megrendezik a Csíksomlyói búcsút. Összegyűlnek a magyarok Gyímesből, Pusztinából, Frumószából, Klézséből, Diószénből, Magyarfaluból, Külsőrekecsinből, Lábnyikból, Somoskából, Budáról, Csíkból, Lészpedről, Erdélyből és Magyarországról. A tanítóbácsi mondta, még Felvidékről és az egész világról.
Busszal szoktunk menni, és éjjel négy órakor indulunk a temetőtől. A mise négy-öt órát tartott, és nagyon szép volt. Ezután mentünk Rekecsinbe, ahol nekem a legjobban tetszett, mert énkelhettünk a színpadon. Ott sok világ volt, és szép volt, mert játszodhattunk.
Én nagyon erőst szeretném még menni, mert sok világ volt, és nagyon szép volt.

Ónódi Szergiu, Lészped

A 14. májusi nap volt a búcsú Csíksomlyón, de mi reggel 3 órakor mentünk egy szép busszal, és aki vezette nagyon jó volt. Elhagyott imádkozni és énekelni magyarul.
Ez a Csíksomlyó Csíkszereda mellett van. Minket Anna néni vezetett akárhova mentünk, és nagyon jól vezetett. Ottan tetszett nekem mikor mentünk sorba, és akkor, mikor kimentünk a hegyre, de még szerettem akkor, mikor Rekecsinbe mentünk és énekeltünk a színpadon, de nagyon izgultam. A mise Csíksomlyón tartott 4-5 órát, de nagyon szép volt és nagyon sok papok voltak. Én és még az én barátaim nagyon sok fényképet csináltunk.
Még lehetne sokat mondani, de nem jut eszembe, és csak annyit tudok mondani, hogy: NAGYON, NAGYON, NAGYON SZÉP VOLT!!!!!

Imre Drágos, Lészped

A búcsúra 14-én reggel mentünk a busszal, és velünk jött Anna néni, aki tanít énekelni, és jöttek gyermekek az édesanyjukkal.
Nekem a legjobban tetszett mikor Rekecsinbe táncoltunk a színpadon, akkor a világ reánk nézett és fényképezett le minket.
Én még akarok menni a búcsúra, mert szép volt és szerettem mikor mentünk ki a hegyre.

Alexov Gabriella, Lészped

A búcsún a buszban aludtunk és jó meleg volt. Nekem tetszett legjobban, mikor szombaton éjjel elindultunk elmondani az olvasót. Játszadoztunk a gyerekekkel, futkorásztunk és több játékot játszodtunk. Vasárnap reggel felébresztettek a gyerekek, mi nem tudtunk még aludni. A csomagom kész volt és Kármennel elmentünk és vásároltunk. A testvéremnek vettem egy pisztolyt és sok mindenfélét. Vasárnap elindultunk Rekecsinbe, hol építik a magyar iskolát. Hát háromkorra odaértünk, felöltöztünk népviseletbe, ettünk és sokan fényképeztek. Énekeltünk a színpadon: Ez a kis Lészped..., és a Ludasim, pajtásim... Még ültünk egy kicsit és indultunk a busszal hazafelé. Én még akarok menni a magyar iskolába, mert szeretem. És még szeretnék a nyáron menni kirándulni.
Én mikor nagy leszek akarok, hogy Magyarországon üljek.

Kompót Mária-Felícia, Lészped

Nekem legeslegjobban tetszett mikor elvoltunk a csángó misére. A csángó misén énekeltünk és imádkoztunk. Én szerettem a csángó misén, mert a csángókról beszélgettek.

Csorba Kármen, Lészped

Volt egyszer egy asszonynak két szép lánya. Az asszonyt úgy hívták, hogy Tarkő. A lányok elvesztették apjukat és Tarkő úgy gondolta, hogy vegye el a varázsvesszőt és átváltoztassa a leányait vízbe. Mikor átváltoztatta a leányai egymás után kezdtek járni. Tarkő mikor meglátta mit csinált a varázsvesszővel bánta, hogy mit csinált. Elkezdett bőgni, bőgni és bőgni, meddig csak egyszer elaludt. Ahogy elaludt csak egyszer valami szépet álmodott.
Úgy álmodta, hogy találkozott a Virágok Királynéjával. Mikor Tarkő meglátta megdörzsölte a szemeit és még egyszer ránézett. Tarkő megkérdezte, hogy ki ő. Ő azt mondta, mert a Virágok Királynője. Mikor meghallotta a nevét, mindjárt megkérdezte mit csináljon a leányaival, mert a varázsvesszővel elválasztotta őket: egy lány egy útba és másik lány más útba. A királynő azt mondta, hogy mikor felkel, mert most álmodik, vegyen egy mézvirágot és vegye le a szirmokat. A szirmokat tegye be az édes vízbe. Meglátja, hogy csinálódik egy nagy, szép mézvirág. Vágjon két darabot a virágból és vesse el: egyiket egy útba, másikat más útba. Aztán meglátja, hogy a lányai visszjönnek az édesapjukval.
Mikor Tarkő felkelt úgy csinálta, hogy mondta a Virágok Királynője.
Három nap múlva Tarkő látja, hogy a lányai jönnek az édesapjukval. Mikor Tarkő meglátta, akkor nem jött higgye.
Odaért a vasárnapja, Tarkő csinált egy nagy tortát és sok napokat ünnepeltek. Ők örökké boldog család voltak, és most is élnek, ha meg nem haltak.

Barbóc Juliánna, Külsőrekecsin

A visszaküldött üzenet

Maros és Olt megérkeztek a tenger partjára, megvalósult az álmuk.
Sokáig beszélgettek az apjukkal és mesélgettek az apjuknak az utazásról. Miközben beszélgettek Maros, aki csendesebb lány volt, gondolkozott, eszébe jutott az anyja képe és így mondta:
- Apa, szerintem üzenni kellene anyának, mert szegény lehet azt hisz, hogy meghaltunk.
- Jó ötlet, akkor fogjunk neki!
Az Olt üzenni akart egy madár által és Maros is, de az apjuk egy halacskára gondolt és így mondta:
- Küldjük el egy halacskától, az biztos megtalálja az anyátokat.
A lányok is beleegyeztek. Együtt kerestek egy halpostást, és küldtek egy levelet. Egy egész hét telt el, amíg az anyjuk megkapta a levelet.
Tarkő elolvasta a levelet és sírva fakadt: nagyon büszke volt a lányaira.
Istók János, Külsőrekecsin

1. Az állatok kicsinyeinek nevei:
ló - csikó, juh - bárány, liba - pipe, macska - kölyök, kecske - gida vagy olló, ünő - borjú, tyúk - csirke vagy pislen, kutya - kölyök vagy cenke, disznó - malac

3. A V,R,S mássalhangzók helyes elhelyezése:
VéReS, VeRéS, VeReS
Nincs semmi baja, csak a nyaka VÉRES.
Nem jó a VERÉS, de hasznos.
VERES, mint a rák.

4. Kijavított szavak:
jáccik - játszik, monta - mondta, mekfokta - megfogta, aszony - asszony, eccer - egyszer

2. Kösd össze jelentésükkel!
Alig-alig nehezen
Egy-egy néhány
Ki-ki mindenki
Már-már szinte
Más-más mindig más és más
Messze-messze nagyon messze
Néha-néha ritkán
Sok-sok nagyon sok

3. Toldalékolt szavak a kérdéseknek megfelelően:
Irult-pirult, ákombákomokat, eget-földet, tereferéltek, bűbájosak, sütünk-főzünk.

4. Kiegészitett mondóka:
Halat fog a HALÁSZ,
madarat a MADARÁSZ,
vadat lő a VADÁSZ.

5. Találós kérdés
Úgy lehetséges, hogy tizenegy ruca repüljön tovább, hogy Kiki egy vadásznak a neve.

Szerkesztik a Csángó Oktatási Program tanárai
Szász Csilla - felelős szerkesztő
Kosztándi Timea, Márton Attila - technikai szerkesztő
Hegyeli Melinda korrektúrázta
Szerkesztőségünk címe: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
RO 600069 Cremenea 2/D/1; OP. 1., CP 124.
Tel./fax: 0234-543.886